.jpg?hash=2c111eee675f0b44c90ca422964adb5d3aa505dd2d081603da5f4cfd486575c0&w=950&q=75&format=webp)
A hulladékgazdálkodás hozzájárul a klímavédelemhez
Az Egyesült Nemzetek 2016-os fenntartható fejlődési céljait (Sustainable Development Goals, SDG) az Európai Bizottság a tagállamok fenntarthatóságát és éghajlatvédelmét célzó keretjogszabályokká konkretizálta. A TOMRA innovációs vezetőként arra törekszik, hogy hozzájáruljon a célok eléréséhez, és a hulladékgazdálkodást új szintre emelje.
A TOMRA megbízásából az EUNOMIA által készített új tanulmány az éghajlatváltozás szempontjából mutatja be az optimális hulladékgazdálkodási rendszer lehetőségeit. Összességében évente 2,76 milliárd tonna CO2-kibocsátás-csökkentés érhető el.
Ez a csökkentés a holisztikus erőforrásrendszerek alkalmazásával érhető el. A begyűjtésre, válogatásra és újrahasznosításra vonatkozó kulcsfontosságú hulladékgazdálkodási gyakorlatok optimális kombinációja megkönnyíti a körforgásos gazdaságra való áttérést, ami megakadályozza az erőforrások kimerülését, csökkenti a szemetelést és hozzájárul a szén-dioxid-semleges világhoz.
A holisztikus erőforrásrendszerek a politikai keretszabályozások – például a kiterjesztett gyártói felelősség és a betétdíjas visszaváltási rendszerek –, valamint a hulladékkezelés technikai folyamatainak ideális kombinációja. A londoni székhelyű Eunomia fenntarthatósági tanácsadó cég különböző modelleket vizsgált meg, hogy meghatározza egy holisztikus rendszer leghatékonyabb, legköltséghatékonyabb forgatókönyvét.
Az eredmény egyértelmű: a PET-palackok és fém italtároló dobozok betétdíjas visszavételi rendszereinek, amelyek 90% feletti visszavételi arányt biztosítanak, központi szerepet kell játszaniuk egy ilyen rendszerben. A fennmaradó háztartási hulladékok közül csak a biohulladékot, a papírt, a textíliákat, valamint az elektromos és elektronikus berendezéseket kell szelektíven gyűjteni. A többinek egy vegyes hulladékáramban kell maradnia, amelyet a leghatékonyabban újrahasznosítható anyagokra lehet szétválogatni további újrahasznosítás céljából.
Ez lehetővé teszi, hogy a regionálisan testre szabott holisztikus modellek akár 5%-kal csökkentsék a globális CO2-kibocsátást – ami egyenértékű azzal, mintha világszerte az összes kereskedelmi repülőjáratot leállítanák és a személyautók 65%-a eltűnne az utakról.
Itt az ideje a valódi cselekvésnek, hogy a társadalmak felhagyjanak az erőforrások pazarlásával és az ezzel járó negatív következményekkel. A világjárvány sok helyen hozzájárult a Párizsi Klímaegyezmény céljainak eléréséhez, de még ennek a szintnek a fenntartása is határozott és következetes végrehajtást igényel, beleértve a holisztikus rendszereket is, hogy az anyagkörforgás megvalósuljon.
A holisztikus hulladékgazdálkodás három eleme:
• Betétdíjas visszavételi rendszerek (DRS) PET és fém italtárolók számára – A több mint 90%-os visszavételi aránynak köszönhetően maximalizálják a kiváló minőségű, nagy szén-dioxid-kibocsátású anyagok visszagyűjtését, miközben csökkentik a hulladék mennyiségét.
• Szelektív gyűjtés a biohulladékra, papírra, textilre, valamint az elektromos és elektronikus berendezésekre (WEEE) vonatkozóan – Lehetővé teszi ezen anyagok újrahasznosítását a legnagyobb szén-dioxid-megtakarítás érdekében. Bár a szelektív begyűjtés szerves részét képezi a holisztikus erőforrásoknak, még a legjobb gyakorlatok esetében sem elég jók a begyűjtési arányok. A megmaradt hulladékrész további válogatására mindig szükség lesz.
• A vegyeshulladék szétválogatás (MWS) tovább javítja a gyűjtési és újrahasznosítási arányokat, amelyek meghaladják a többi elem által elérhető eredményeket. A műanyagok és más, nagy szén-dioxid-kibocsátású anyagok elégetése vagy hulladéklerakóba helyezése szükségtelen üvegházhatásúgáz-kibocsátást okoz. Az MWS csökkenti ezeket a kibocsátásokat, és több anyagot juttat vissza a rendszerbe, hogy az új termékekbe épülhessen be. Az MWS-t már most beruházási prioritásnak kell tekinteni, mivel ez a szükséges biztosíték ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodási rendszerek a lehető legtöbb erőforrást gyűjtsék vissza újrahasznosításra.
A DRS bevált gyakorlata – Litvánia
2016 februárjában a litván kormány bevezette a „betétdíjas visszaváltási rendszert”, hogy a fogyasztókat a használt italtárolók újrahasznosítás céljából történő visszavitelére ösztönözze. A TOMRA támogatta Litvániát az új, 2016 februárjában feszes ütemterv mellett bevezetett betétdíjas italtároló visszaváltó rendszer megvalósításában. A bevezetés volt az első alkalom, hogy a TOMRA „átbocsátási” modellel dolgozott Európában. A litván betétdíjas italtároló visszaváltó rendszer felülmúlta a várakozásokat: 2017 végére az összes italtároló 91,9%-át vitték vissza újrahasznosításra.
MWS bevált gyakorlat – IVAR IKS/Stavanger
A holisztikus erőforrás-rendszerek keretrendszerének példaértékű modellje a norvégiai Stavanger környékén található. Az elemzést megelőzően a régióban a szerves (élelmiszer- és kerti) hulladék, a papír, a műanyag csomagolás, az üveg és a textíliák szelektív gyűjtésének átfogó rendszere működött. Az IVAR IKS rendszere ma már Európa egyik legfejlettebb MWS-üzemében dolgozza fel a hozzá bekerülő összes maradék kommunális szilárd hulladékot. Az eredmény: egy újonnan épített, teljesen automatizált vegyeshulladék-válogató üzem, beleértve a műanyagok újrafeldolgozására és a papírválogatásra szolgáló vadonatúj berendezéseket.
Az IVAR IKS jelentős javulást ért el az általános újrahasznosítási arányokban, a műanyagok és a fémek visszanyerése pedig a legjelentősebb az éghajlatváltozásra ható kibocsátások csökkentésében. A bevezetett rendszermódosítások, beleértve a vegyes hulladék válogatását is, lenyűgöző újrahasznosítási arányt eredményeztek. 2021-től az IVAR IKS Norvégiában az 1. helyen áll a fogyasztás utáni műanyag csomagolások begyűjtési aránya tekintetében.
További információk a TOMRA holisztikus erőforrásrendszereiről
Sajtókapcsolatok:
Mithu Mohren
Telefon: +49 2630 9150 450
E-mail: [email protected]
Claudia Fasse
Telefon: +49 172 210 89 04
E-mail: [email protected]