Az új fehér könyv szerint a sikeres EPR-hez öt tervezési alapelv szükséges
6 min
Fennállásának 50. évfordulója alkalmából a TOMRA közzétette legújabb fehér könyvét, amelyben azt vizsgálja, hogyan lehet nagyobb teljesítményt elérni a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) programokkal. Ez a szakpolitikai elv felgyorsítja a társadalom körforgásosabb gazdaság felé való átmenetét, ahol az erőforrásokat többször újrafelhasználják értékük maximalizálása érdekében. A hulladék- és erőforrás-gazdálkodás innovációjában vezető szerepet játszó TOMRA praktikus megoldásokat kínál az egyre növekvő mennyiségű csomagolási hulladék kezelésére.
A TOMRA új fehér könyve, az EPR érthetően – szakpolitikai keret a körforgásos gazdaságért a csomagolási hulladékra vonatkozó EPR-rendszereket vizsgálja, és részletes útmutatóként szolgál az EPR-rendszereket tervező vagy kidolgozó politikai döntéshozók számára, továbbá sokoldalú perspektívát és gyakorlati meglátásokat kínál a nagyobb teljesítmény eléréséhez.
Az EPR biztosítja, hogy a gyártók és a termelők felelősséget vállaljanak csomagolásuk teljes életciklusáért – a tervezéstől a hulladékgyűjtésen és az újrahasznosításon át a végső ártalmatlanításig. Mivel a gyártóknak külön forrásokat kell biztosítaniuk a saját csomagolásukra vonatkozóan, ez a szakpolitikai elv ösztönözheti a hulladékhierarchián alapuló fenntartható csomagolástervezést és gazdálkodást is, a jobb környezetvédelmi eredmények elérése érdekében.
A fehér könyv ismerteti az EPR-rendszer sikeres bevezetéséhez szükséges öt tervezési alapelvet. Ezek a következők: körforgásosság, amely a hulladékhierarchiát helyezi előtérbe, ösztönzi a környezetbarát tervezést, és megbízható mérési protokollokat alkalmaz; teljesítmény, amely jól meghatározott alkalmazási kört, egyértelmű szerepeket és felelősségi köröket, valamint átfogó, idővel növelhető célokat foglal magában; kényelmi és felhasználóbarát rendszerek, amelyek növelik az összegyűjtött és hatékonyan feldolgozott értékes erőforrások mennyiségét; gyártói felelősség, amely egyértelmű szabályokat állapít meg a csomagolási hulladék kezelésére; és végül a rendszerintegritás, amely biztosítja az átláthatóságot és a megfelelőséget a célok elérésének támogatása érdekében.
Az öt tervezési alapelv, EPR érthetően: szakpolitikai keret a körforgásos gazdaságért
A csomagolás teljes életciklusának holisztikus elemzése és szervezése elválaszthatatlan részét képezi az aktív környezetvédelmi politikának, míg a megfelelő környezetbarát tervezés a helyi viszonyoktól függetlenül határozza meg az újrafeldolgozott anyagok minőségét. A fehér könyv tanácsokkal szolgál a meglévő rendszer szerkezetátalakításához, illetve finomhangolásához, valamint a rendszer zárttá alakításához.
A TOMRA első kézből származó, valamennyi kontinens számos piacán szerzett tapasztalatai megtanítottak minket arra, hogy milyen módszerekkel lehet sikeresen kezelni a fogyasztás utáni csomagolási hulladékot, és milyen kombinációk működnek a legjobban. Egyes régiókban, ahol hatékony hulladékgazdálkodási rendszereket hoztak létre, többet kell tenni az egyszerűen kidobott értékes anyagok megfelelő gyűjtésének, válogatásának és újrahasznosításának ösztönzése érdekében. Az erőforrások felhasználására és felelős kezelésére vonatkozó törvényileg meghatározott (vagyis előírt) kötelezettségek megvalósítása valódi előrelépés, mivel közvetlen, aktív klímavédelmet eredményez.
Napjainkban az EPR-t a világ különböző régióiban alkalmazzák. Ázsiában a helyi EPR-kezdeményezések iparágak közötti hálózatokká fejlődtek – válaszul arra a tényre, hogy a világ óceánjaiban lévő műanyag 80%-a ázsiai vízi utakon került az óceánokba. Dél-Afrika és Vietnam a közelmúltban vezette be az EPR-t a csomagolásra vonatkozóan, az Egyesült Államokban pedig több állam is fontolgatja ilyen intézkedések meghozatalát.
Miközben ezek az erőfeszítések nagy előrelépést jelentenek a hatékony rendszerek létrehozásában, a nemzeti és globális harmonizáció továbbra is kihívást jelent, ugyanakkor nagy lehetőséget kínál a körforgásos megközelítés számára. Ezen túlmenően a vonzó, az EPR-t támogató keretszabályoknak elő kell mozdítaniuk a beruházásokat és biztosítaniuk kell a fenntartható fejlődést.
Európában az egyszer használatos műanyagokról szóló 2019. évi irányelvben meghatározott markáns célkitűzéseknek köszönhetően szinte minden uniós tagállam bevezette az italtárolókra vonatkozó, 2029-től alkalmazandó betétdíjas visszaváltási rendszerekre vonatkozó jogszabályokat.
Az EPR-jogszabályok végrehajtása olyan komoly változásokat eredményező intézkedés, amely javítja az újrahasznosításra kerülő erőforrások minőségét és mennyiségét, és ezáltal támogatja a körforgásos gazdaság felé történő gyorsabb elmozdulást.
