A fenntartható jövő 2040-es jövőképe az EU anyag- és hulladékpolitikájának radikális újragondolását igényli
Az erőforrásokkal való kapcsolatunknak a hulladékokról szóló keretirányelv (WFD) általi újratervezése létfontosságú ahhoz, hogy az EU továbbra is innovatív maradjon, és a világ élvonalában haladjon a körforgásos gazdaság 2040-ig történő megvalósítása felé.
Ez derül ki a Handelens Miljøfond, a Minderoo Alapítvány, a TOMRA és a Zero Waste Europe által ma közzétett fehér könyvből, amely felvázolja, milyen sürgős lépésekre van szükség ahhoz, hogy az Unió továbbra is fenntartható jövőt teremtsen polgárai számára.
Az Eunomia Research & Consulting által kidolgozott fehér könyv olyan jövőképet vázol fel 2040-re, amelyben a társadalom hatékonyabban használja majd az anyagokat és termékeket egy olyan gazdaságban, amely jó úton halad a körforgásos rendszer felé.
A hulladékokról szóló keretirányelv 1975 óta irányítja az EU politikáját ezen a területen, és közelgő felülvizsgálata lehetőséget kínál a körforgásos gazdaság koherens és következetes szakpolitikai keretének kialakítására – a felülvizsgálat hatóköre azonban jelenleg nem elegendő ahhoz, hogy az EU-t a megfelelő irányba terelje.
Cecilie Lind, a Handelens Miljøfond vezérigazgatója így nyilatkozott: „Ez a fehér könyv rámutat, hogy sürgősen át kell gondolnunk az anyag- és hulladékpolitikával kapcsolatos megközelítésünket annak érdekében, hogy 2040-re fenntartható és körforgásos gazdaságot építsünk ki, és a hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálata kritikus lépés e cél eléréséhez.”
A ténylegesen körforgásos gazdaság a szűz erőforrások kitermelésének és felhasználásának jelentős csökkentését jelentené, és olyan szolgáltatásalapú gazdaságra összpontosítana, amely a termékeket és anyagokat a lehető leghosszabb ideig tartja forgalomban, és a digitális technológiát, rendszereket és adatokat teljes mértékben felhasználja az anyagok és termékek felhasználásának kezelésére.
A fehér könyv egy olyan szakpolitikai keretrendszer tervezetét is bemutatja, amely hatékonyan és nagy léptékben hajtja végre ezeket a változásokat, kihasználva az egységes piac erejét, hogy a vállalkozások bizalmat kapjanak a jólét és jövedelmezőség eléréséhez szükséges új üzleti modellekbe való befektetéshez, miközben csökkentik az anyagfelhasználást.
Joan Marc Simon, a Zero Waste Europe alapítója hozzátette: „Elengedhetetlen, hogy az EU megkönnyítse és olcsóbbá tegye a polgárok, a vállalkozások és a szervezetek számára a megfelelő döntések meghozatalát. Ha az uniós szakpolitikákat nem tesszük alkalmassá a célra, akkor nem tudunk elszakadni a jelenlegi, nem hatékony, lineáris, „elveszünk-megcsináljuk-hulladékba dobjuk” gazdasági modellektől.”
A fehér könyv a WFD rövid távú felülvizsgálatát javasolja (2026-ig) annak érdekében, hogy:
- enyhébb szabályozást alkalmazzanak a termékek újrafelhasználására, javítására és újrafeldolgozására, valamint egyértelműbbé tegyék az ipar számára az újrafelhasználási rendszerektől elvárt környezetvédelmi teljesítményt.
- következetesebbé tegyék a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) hatályát és alkalmazását, valamint kialakítsák a „kiváló minőségű” újrafeldolgozást meghatározó, részletesebb újrafeldolgozási hierarchiát.
- támogatóbbá tegyék a környezetet a hulladékkezelés és -ártalmatlanítás gyors dekarbonizálásához.
Végső soron a hulladékokról szóló keretirányelvet (WFD) 2029-ig erőforrásokról szóló keretirányelvvé kell átalakítani, amely kiterjesztené a keret hatályát és feladatkörét az erőforrás-fogyasztás csökkentésére, és bevezetne egy anyagfelhasználási hierarchiát a különböző típusú anyagok használatának irányítására a szén-dioxid-mentesítés maximalizálása érdekében.
Dr. Marcus Gover, a Minderoo Alapítvány kutatói és politikai szakértői csapatának vezetője a következőket mondta: „A körforgásos gazdaságban a fogyasztók élvezhetik a hosszabb élettartamú, jobb minőségű termékek előnyeit, miközben csökkentik az olyan anyagok, mint a műanyagok, és különösen a ruházatban és a gumiabroncsokban található mikroműanyagok környezetre gyakorolt káros hatásait.”
Wolfgang Ringel, a TOMRA csoport közügyekért felelős vezető alelnöke (Senior Vice President Group Public Affairs) így nyilatkozott: „Többet kell tenni az egyébként egyszerűen kidobásra kerülő értékes anyagok megfelelő gyűjtésének, válogatásának és újrahasznosításának ösztönzése érdekében. Az erőforrások felhasználására és felelős kezelésére vonatkozó, jogszabályban meghatározott (más szóval kötelező) feladatok végrehajtása jelenti az utat a társadalom és bolygónk fenntartható jövőjének biztosítása felé.”
Dr. Chris Sherrington, az Eunomia Research & Consulting szakpolitikai vezetője megállapította: „Alig várjuk, hogy a következő hat hónap során az érdekelt felekkel együtt dolgozhassuk ki elképzeléseinket egy olyan jogi keretrendszer kialakításához, amely ösztönözheti az innovációt, és bizalmat adhat a vállalkozásoknak a beruházásokhoz, az innovációhoz és a körforgásos gazdaságra való átálláshoz. Tudjuk, hogy ezeknek a változásoknak meg kell történniük, és a leghelyesebb, ha most cselekszünk, és nyílt, átlátható és együttműködő módon dolgozunk együtt, hogy meghatározzuk ennek legjobb módszereit.”