elérni a zéró hulladékot:
Így segíthetnek az ambiciózus újrahasznosítási célok a globális műanyagszennyezés elleni küzdelemben
Napjainkban a kidobott műanyagnak mindössze 9%-a kerül vissza a termelési ciklusba – ez messze van az EU csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló irányelvében meghatározott céltól (2025-re a műanyag 50%-át, 2030-ra pedig 55%-át kell újrahasznosítani). A műanyagszennyezésről szóló ENSZ-egyezmény harmadik tárgyalási fordulóját megelőzően – ahol a világ minden tájáról érkező küldöttek a kenyai Nairobiban gyűlnek össze, hogy megvitassák az egyezmény feltételeit – a TOMRA 10 ajánlást tett közzé megfontolásra.
A tíz TOMRA-ajánlás egyike az, hogy „Biztosítsanak konkrét, ambiciózus, kötelező újrahasznosítási célokat a nagy teljesítményű rendszerekre vonatkozóan, reális, szigorú határidőket meghatározva minden ország számára a saját fejlődési szakaszuknak megfelelően”. A műanyag csomagolások esetében legalább 55%-os újrahasznosítási arányt kell célul kitűzni. Ez segít biztosítani, hogy az erőforrásokat hatékony kezdeményezésekre fordítsák a műanyagok fenntartható körforgásos gazdaságának megteremtése érdekében."
Az Egyezmény műanyagszennyezés elleni küzdelemre vonatkozó céljának elérése érdekében konkrét célszámokat kell meghatározni. Az ambiciózus újrahasznosítási célok nem csak a hatékony hulladékgazdálkodási rendszerek beindítását eredményezik, ami mind a körforgásos teljesítmény, mind a költséghatékonyság szempontjából előnyös, hanem bizonyítottan segítik az érdekelt felek összehangolását a magán- és a közszférában egyaránt, biztosítva a kiszámíthatóságot, valamint ösztönözve a beruházásokat és az innovációt.
Az érdemi újrahasznosítási célok gyakorlatias módot kínálnak az előrehaladás nyomon követésére és az újrahasznosítási arányok folyamatos javítására. Emellett a kormányokon és a vállalatokon is számonkérik fenntarthatósági kötelezettségvállalásaikat, és erős ösztönzőket kínálnak a nagymértékű szivárgás (a nem hatékonyan begyűjtött vagy újrahasznosított műanyag mennyisége) és a nem újrahasznosítható műanyagok csökkentésére vagy megszüntetésére.
Nos, pontosan mit is jelent a célok érdemi összeállítása?
Fontos kritériumok az újrahasznosítási célok meghatározásához
Kritikus fontosságú, hogy a célértékek elég magasak legyenek a fogyasztás utáni műanyag csomagolási hulladék hatékony kezelésére képes rendszerek kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzéséhez – ilyenek például a betétdíjas visszaváltó rendszerek és a vegyes hulladékok válogatása fejlett mechanikai újrahasznosítással párosulva, amelyek finomhangolhatók a még magasabb újrahasznosítási arányok elérése érdekében, miközben maximalizálják az újrahasznosítási kezdeményezések előnyeit. A hatókör egyértelmű meghatározása és az ambiciózus célkitűzések a sikeres kiterjesztett gyártói felelősségvállalási rendszerek alapját képezik; ezek arra ösztönzik a termékeik és csomagolásaik életciklusának végéig történő kezeléséért felelős gyártókat, hogy már a tervezési fázisban figyelembe vegyék a fenntarthatósági szempontokat, és így érjék el a kitűzött célokat. Másrészt, ha túl alacsony célszámokat tűznek ki, akkor valószínű, hogy csak a meglévő, korlátozott teljesítménypotenciállal rendelkező rendszereket fogják bevezetni, ahelyett, hogy valami jobbra törekednének.
A műanyagszennyezésről szóló ENSZ-egyezménynek tartalmaznia kell egy olyan keretrendszert, amely ezeket a célokat reális időkeretek között felülvizsgálja és átdolgozza. Íme néhány fontos szempont, amelyet figyelembe kell venni a műanyaghulladékra vonatkozó átfogó célok meghatározásakor:
- Az egyes régiókban meglévő infrastruktúra, valamint a célok eléréséhez szükséges rendszerek és beruházások típusa. A kevésbé kiépített infrastruktúrával és már meglévő rendszerekkel rendelkező régiókban a hatékony rendszerek bevezetése könnyebb és gyorsabb lehet. A célszámok időről-időre történő fokozatos növelése nemcsak az infrastruktúrába történő beruházásokat ösztönzi, hanem az innovációt is. Ez a szakaszos megközelítés biztosítja az érdekeltek számára az alkalmazkodáshoz és az erőfeszítések fokozásához szükséges időt.
- A különböző típusú műanyag csomagolások újrahasznosíthatósága. Az újrahasznosítási rendszerek fejlesztésének ösztönzéséhez, valamint a termékek és csomagolások újratervezésének előmozdításához elengedhetetlenek az olyan egyértelmű, ambiciózus és reális célok, amelyek a műanyagok teljes spektrumára vonatkoznak. Ezeket az újrahasznosítási célokat minden csomagolási formátumhoz hozzá kell igazítani, és integrálni kell az újrahasznosított tartalomra vonatkozó célokkal és begyűjtési célkitűzésekkel, például a 100%-os általános begyűjtési arány és a 90%-os elkülönített begyűjtési arány elérésével az italtároló edények esetében.
- Mi számít, és mi nem az újrahasznosítás tekintetében. Ha a műanyagot összegyűjtik, szétválogatják, majd új termékek és csomagolások alapanyagává dolgozzák fel, az újrahasznosításnak számít. Az energia-visszanyerés azonban nem minősül újrahasznosításnak.
- Egyértelmű meghatározások arra vonatkozóan, hogy miként számítják ki a teljesítményt az újrahasznosítási célokhoz képest. A pontos adatok biztosítása érdekében a legjobb, ha az újrahasznosítási folyamatból származó termékanyag-kibocsátást a forgalomba hozott teljes mennyiséghez viszonyítva mérjük.
Az érdemi célok gyorsítják a környezetszennyezés elleni küzdelemben bevált rendszerek megvalósítását
A kormányok nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan rendszerek bevezetésére fordítsanak időt és pénzt, amelyek nem biztosítják a maximális újrahasznosítási arányt és a CO2-kibocsátás legjelentősebb mértékű csökkentését az ambiciózus célok elérése érdekében. Három elem holisztikus erőforrásrendszer (Holistic Resource System – HRS) néven ismert kombinációja a gyakorlatban bizonyított eredményeket nyújt, amelyek globális potenciállal bírnak. Az újrahasznosítás révén a környezeti és gazdasági előnyök maximalizálására tervezett HRS-ek, amelyeket erőteljes kiterjesztett gyártói felelősségi politikákat támogatnak, komoly lehetőségeket kínálnak a célok lehető legköltséghatékonyabb elérésére és túlteljesítésére, a piaci biztonság megteremtésére, a beruházások ösztönzésére és végső soron a körforgásos gazdaságra való áttérésre.
A holisztikus erőforrásrendszerek integrálják:
- a betétdíjas visszaváltó rendszereket, amelyek pénzügyileg ösztönzik a fogyasztókat a gyakran szemétbe kerülő cikkek visszaváltására, és sokkal magasabb műanyaggyűjtési arányt eredményeznek, mint az azonos anyagok egyéb módon történő elkülönített gyűjtése;
- a szerves hulladék, a textil, az elektronikai hulladék, a papír és az üveg szelektív gyűjtése (más néven a keletkezés helyén történő szelektív gyűjtés);
- és a vegyeshulladék-válogatás, egy korábban nem kellően kihasznált eljárás, amely a háztartási hulladékból korlátozott mértékben erőforrásokat menthet meg azáltal, hogy a hulladéklerakókba vagy égetőkbe történő elhelyezés előtt szétválogatja és kivonja az újrahasznosítható anyagokat, és fejlett mechanikai újrahasznosítással kombinálva az újonnan gyártott anyaggal szinte megegyező minőségű újrahasznosított műanyagot hozhat létre.
E három rendszer együttesen megvalósítva nagy teljesítményt és költséghatékonyságot biztosíthat az egyes országok számára a fejlesztés különböző fázisaiban. Ezenkívül elősegíthetik a körforgásos gazdaságra való „igazságos átállást” – egy olyan átmenetet, amely mindenkinek méltányos és előnyös, a termelőktől és az ipartól kezdve az önkormányzatokon át a hulladékgyűjtéssel foglalkozó személyekig.
Az ENSZ műanyagszennyezés elleni egyezményének véglegesítését 2024-re ütemezték. Itt az ideje, hogy a műanyag-értéklánc érdekelt felei tevőlegesen támogassák egy valóban hatékony eszköz kidolgozását. Az olyan ambiciózus, mégis reális újrahasznosítási célok kitűzésével, amelyeket rendszeresen felülvizsgálnak és idővel növelnek, a kormányok ösztönzést kapnak olyan rendszerek bevezetésére, amelyek bizonyítottan jelentős mértékben növelik az újrahasznosítási arányokat és csökkentik a műanyagszennyezést. Ez a kötelező érvényű egyezmény végső soron óriási hatással lehet a műanyagszennyezés okozta válságra az elkövetkező években – gondoskodjunk róla, hogy ez a hatás pozitív és erőteljes legyen.